Energetikai korszerűsítés egyszerűbben – amikor a szellőztetés, a fűtés és a hűtés egyetlen rendszerben működik
Beépített hőszivattyús légkezelők: energiahatékony megoldás meglévő épületek korszerűsítésére – akár több beruházási ütemben is.
Egy meglévő épület energetikai korszerűsítése többnyire bonyolultabb, mint egy új épület gépészetének megtervezése. Az adottságok, a szűkös gépészeti terek, a meglévő vezetékek és a költségkeret mind korlátozzák a lehetőségeket – különösen akkor, ha az épületet a munkák alatt is használni kell.
Valóban teljesen új fűtési és hűtési infrastruktúra kell ahhoz, hogy érdemi energetikai javulást érjünk el?
Nem feltétlenül.
A KOMFOVENT RHP beépített hőszivattyús légkezelői egyetlen berendezésben egyesítik a hővisszanyerős szellőztetést, a levegő fűtését és hűtését, valamint mindezek összehangolt, automatikus szabályozását. Ez ott jelent igazi előnyt, ahol a hagyományos gépészeti rendszerek bővítése nehézkes, drága vagy csak jelentős átalakítással oldható meg.

1. Energiamegtakarítás két lépcsőben: hővisszanyerés és hőszivattyú
A szellőztetéssel jelentős hőenergia távozik az épületből. A hővisszanyerős légkezelők ennek nagy részét visszanyerik – a KOMFOVENT RHP sorozat azonban ennél is továbbmegy, mert két egymást kiegészítő technológia dolgozik benne:
Nagy hatékonyságú forgódobos hővisszanyerő, amely az elszívott levegő energiájával előmelegíti vagy előhűti a friss levegőt.
Beépített hőszivattyú, amely az elszívott levegőben maradt energiát is hasznosítja, és szükség szerint tovább fűti vagy hűti a befújt levegőt.
A hőszivattyúnak így nem kell a teljes külső–belső hőmérséklet-különbséget áthidalnia, mert a hővisszanyerő ennek nagy részét már elvégezte. Ráadásul a hőszivattyú nem a téli kültéri levegőből, hanem a jóval melegebb elszívott levegőből dolgozik – ez kedvezőbb üzemi körülményt és jobb hatásfokot jelent.
Nyáron ugyanez fordítva működik: a hűvösebb elszívott levegő előhűti a beérkező meleg levegőt, a maradék hűtési igényt pedig a hőszivattyú fedezi.
Bónusz: a nedvesség is visszajön. A forgódobos hővisszanyerő nemcsak hőt, hanem nedvességet is visszajuttat. Télen így nem szárad ki a beltéri levegő és kisebb a párásítási igény, nyáron pedig a pára nagyobb része kint marad, ami a hűtési energiát is csökkenti.
2. Kevesebb gépészeti infrastruktúra, egyszerűbb beruházás
Egy hagyományos légkezelő fűtési-hűtési funkcióihoz több, egymástól független rendszerelem kell. Vizes rendszernél a hőtermelő és a légkezelő mellett csőhálózat, kaloriferek, szivattyúk, szelepek és hidraulikai szerelvények. DX-megoldásnál külön kültéri egység, hűtőközeg-vezeték és a kettő közötti vezérlési kapcsolat.
A KOMFOVENT RHP-nél a hőszivattyú a légkezelő szerves része. A légkezelés oldaláról ezért sok projektben elmarad:
a külön hőszivattyús kültéri egység,
a légkezelőt kiszolgáló fűtési és hűtési vízkör,
a helyszíni hűtőközeg-vezetékezés a gép és egy külső DX egység között,
a különálló hőtermelő és légkezelő szabályozásának összehangolása,
és az ezekhez tartozó szerelési, beszabályozási munka.
Mivel nincs vízkör, a kalorifer téli elfagyásától sem kell tartani, és a fagyálló folyadék kezelése is elmarad. Kevesebb szakág dolgozik együtt, kevesebb a határfelület – ez rövidebb kivitelezést és kisebb tervezési kockázatot jelent.
Fontos: ez az előny a légkezelő által ellátott funkciókra vonatkozik. Ha az épületnek ezen felül további fűtési vagy hűtési igénye van, ahhoz kiegészítő rendszer lehet szükséges (lásd a 9. pontot).

3. Energetikai korszerűsítés akár több ütemben
Meglévő épületeknél a beruházást ritkán lehet egyszerre végrehajtani. Egy irodaházban először csak egy emeletre van keret, egy szállodában külön ütemben újítják fel a szobaszinteket és a közösségi tereket, egy üzemben pedig a gyártás folyamatossága szabja meg a menetrendet.
Egy új központi hőszivattyús rendszer ilyenkor nehezen illeszthető: a teljes épületre kell méretezni, a vezetékei más épületrészeket is érintenek, és évekig részterhelésen üzemel, amíg minden ütem elkészül.
A beépített hőszivattyús légkezelő ezzel szemben decentralizált, szakaszos fejlesztést tesz lehetővé. Ha az épület légtechnikai kialakítása engedi, az egyes épületrészek önálló gépet kaphatnak:
Az első ütemben egy kiválasztott szint kap korszerű szellőztetést és befújtlevegő-hőmérséklet-szabályozást.
A következő ütemekben újabb épületrészek következnek.
Minden ütem végén egy működő, önállóan üzemeltethető rendszer áll, amely épületfelügyeleti rendszerbe is integrálható.
A költségek több költségvetési időszakra vagy több támogatási körre oszthatók – anélkül, hogy az első ütem a többi nélkül félkész maradna.
Az első ütem mért adatai alapján a későbbi gépek pontosabban méretezhetők.
A szakaszos megvalósításhoz ugyanakkor átfogó koncepció kell: a későbbi ütemek légtechnikai, villamos és építészeti feltételeit már az első ütem tervezésekor érdemes rögzíteni.
4. Korszerűsítés ott is, ahol kültéri egységet nem lehet elhelyezni
Városi épületeknél, műemléki környezetben vagy szűkös gépészeti terekkel rendelkező létesítményekben gyakran a kültéri hőszivattyús és klímaegységek elhelyezése a legnagyobb akadály. Hol az építészeti megjelenés, hol a zajvédelem, a hely vagy a hosszú hűtőközeg-vezeték a gond.
Az RHP légkezelőknél nincs külön kültéri kondenzációs egység. A hőszivattyú a légkezelő burkolatán belül van, és a szellőztetés légcsatornáin keresztül kapcsolódik a külső levegőhöz – a homlokzaton és a tetőn csak a légbeszívó és -kidobó elemek jelennek meg.
A légcsatorna-csatlakozásokat, a gép helyigényét, a zajvédelmet és a karbantarthatóságot természetesen ilyenkor is biztosítani kell.

5. Egy vezérlő, összehangolt szabályozás – a tényleges igényekhez igazodva
Egy korszerűsítés eredményét nemcsak a berendezések névleges hatásfoka határozza meg, hanem az is, hogy a rendszer mennyire követi a valós használatot. Egy félig üres irodának nem kell annyi friss levegő, mint teljes létszámnál, és enyhe időben fölösleges a hőszivattyút járatni, ha a kívánt befúvási hőmérséklet hővisszanyeréssel is elérhető.
Az RHP légkezelők integrált vezérlése a szellőztetést, a hővisszanyerést és a hőszivattyút egyetlen automatikaként kezeli, és mindig a legolcsóbb energiát használja először: előbb a visszanyert hőt, csak utána a hőszivattyút. A megfelelő érzékelőkkel a rendszer alkalmas:
időprogram szerinti üzemre,
a légmennyiség szabályozására,
befújt-, elszívott- vagy helyiséghőmérséklet szerinti szabályozásra,
igényvezérelt szellőztetésre, például CO₂-szint alapján,
épületfelügyeleti rendszerhez való csatlakozásra.
A kompresszor, a hőcserélők, a ventilátorok és a vezérlés gyárilag egymáshoz illesztett egységet alkotnak, a gyári automatika pedig figyelembe veszi a hőszivattyú működési korlátait és védelmét. Ez különösen változó légmennyiségű vagy időszakosan üzemelő rendszereknél előny.
Miben más, mint egy VRF-rendszer? A VRF kiválóan fűt és hűt helyiségenként, de a friss levegőt nem kezeli: a beltéri egységek a terem levegőjét forgatják. A szellőztetéshez külön gép kell, saját szabályozással – két rendszer dolgozik ugyanazon a téren, és ha összehangolásuk nem tökéletes, egymás ellen is dolgozhatnak. Az RHP-nél a friss levegő, a hővisszanyerés és a fűtés-hűtés egyetlen szabályozási körben fut, a hűtőközeg pedig a gépen belül, zárt gyári körben marad, nem csőhálózaton jut el a helyiségekig.
A megfelelő méretezés persze itt is alapvető: a minimális légmennyiséget, a kompresszor szabályozási tartományát és az üzemállapotokat a kiválasztott típus műszaki adatai alapján kell ellenőrizni.
A legtöbbet azzal lehet spórolni, ha az energiát el sem kell használni. Ezért nem az a legfontosabb, mekkora a gép legnagyobb teljesítménye, hanem az, hogy mindig csak annyit szellőztessen, fűtsön és hűtsön, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van.
6. Mérhető megtakarítás, fosszilis energia nélkül
Egy energetikai beruházásnál ma már nem elég ígérni a megtakarítást – igazolni is kell, legyen szó támogatás elszámolásáról, ESG-jelentésről vagy egyszerűen a tulajdonosi döntés visszaméréséről.
A KOMFOVENT vezérlés nyomon követi a berendezés energiafelhasználását és a hővisszanyerés működését, így az eredmény nem becslés, hanem adat. Ütemezett beruházásnál ez kétszeresen hasznos: az első ütem mért eredményei megalapozzák a következő lépéseket.
A légkezelés teljes egészében villamos energiával működik. A légtechnikához nem kell gáz vagy más fosszilis tüzelőanyag, a berendezés pedig jól kombinálható saját napelemes termeléssel – így a korszerűsítés az épület karbonlábnyomát is közvetlenül csökkenti.
7. Ne csak a beszerzési árat, hanem a teljes életciklus-költséget nézzük
Egy gépészeti beruházás gazdaságossága nem a berendezések árán múlik. A teljes költségbe beletartozik a tervezés, a szerelés, a kiegészítő szerelvények, a villamos és szabályozástechnikai munka, az üzembe helyezés, a karbantartás és az energiafelhasználás is.
A beépített hőszivattyús légkezelőnél kevesebb a külső rendszerelem és egyszerűbb a gépészeti kapcsolódás, ami a beruházási oldalon is megtakarítást hozhat. A karbantartás egyetlen gépészeti egység köré szervezhető.
A karbantartási kötelezettségek persze nem szűnnek meg: a szűrőcsere, a hőcserélő és a ventilátorok ellenőrzése, valamint a hűtőkör rendszeres felülvizsgálata továbbra is szükséges. A helyes döntéshez ezért érdemes a teljes életciklus-költséget összevetni, nem csak az induló beruházási összeget.
8. Hol különösen előnyös a beépített hőszivattyús légkezelő?
Az RHP család 250 m³/h-tól egészen 33 500 m³/h-ig lefedi a légmennyiségeket, így a kis irodától a nagy csarnokig sokféle épületben alkalmazható.
Irodaházak és üzleti központok – a változó kihasználtság, az eltérő használati idők és a szintenkénti felújítás miatt az integrált, igényvezérelt rendszer itt a leginkább kifizetődő.
Szállodák és vendéglátóhelyek – folyamatos frisslevegő-igény, magas komfortelvárás és gyakran korlátozott meglévő gépészet, különösen a közösségi terekben.
Oktatási és közintézmények – időszakos kihasználtság és szűk beruházási keret mellett az ütemezhetőség és az egyszerűbb gépészet jelenti a fő előnyt.
Ipari és logisztikai létesítmények – nagy légmennyiségeknél az elszívott levegő energiájának hasznosítása érdemben csökkenti az üzemeltetési költséget.
Meglévő épületek korlátozott gépészeti lehetőségekkel – ahol vízvezeték, hűtőközeg-vezeték vagy kültéri egység nehezen alakítható ki.
A gyakorlatban: a szegedi Tölgyeskert projektben egy 15 000 m³/h légmennyiségű, beépített hőszivattyús KOMFOVENT légkezelő (PRO 2 széria) működik.

9. Mikor érdemes más rendszerben gondolkodni?
A beépített hőszivattyús légkezelő nem minden épület fűtésére és hűtésére jó választás. Ott éri meg igazán, ahol gépi szellőztetésre egyébként is szükség van, és a friss levegővel együtt az épület fűtése-hűtése is teljesen vagy legalább részben megoldható.
Más vagy kiegészítő megoldás kellhet, ha:
az épület hővesztesége a szellőztetési légmennyiséghez képest nagy (például szigeteletlen épületnél),
nagy fajlagos hőterhelésű helyiségek vagy sok, eltérő hőmérsékletű zóna van,
speciális technológiai követelményeket kell teljesíteni,
nincs hely a légcsatorna-hálózatnak,
az épületben már működik egy jól méretezett vizes rendszer, amelyre egy hagyományos légkezelő gazdaságosan csatlakozhat.
A rendszerválasztás alapja ezért minden esetben az épület hőterhelésének, légtechnikai igényének és üzemeltetési követelményeinek vizsgálata.
A jó korszerűsítés nem a legbonyolultabb rendszerrel valósul meg
A gépészeti korszerűsítéseknél gyakran a legnagyobb hatásfokú berendezés kiválasztása kerül előtérbe. A beruházás egészét nézve azonban legalább ennyire számít a rendszer egyszerűsége, kivitelezhetősége, szabályozhatósága, karbantartása és bővíthetősége.
A KOMFOVENT RHP légkezelők a hővisszanyerést, a hőszivattyút és a gyárilag összehangolt automatikát egyetlen berendezésben egyesítik. Ez egyszerűbb gépészetet, ütemezhető beruházást és mérhető energiamegtakarítást jelent.
Meglévő épület korszerűsítésénél ezért mindig érdemes megvizsgálni, mennyi gépészeti infrastruktúra váltható ki egy integrált hőszivattyús légkezelővel.
Energetikai korszerűsítést tervez? Vizsgáljuk meg együtt a lehetőségeket!
A KomfoTrade Zrt. segít a KOMFOVENT beépített hőszivattyús légkezelők kiválasztásában, a műszaki lehetőségek értékelésében és az ütemezés megtervezésében. Akár meglévő épület korszerűsítéséről, akár új beruházásról van szó, érdemes már a tervezés korai szakaszában bevonni minket.
Ismerje meg a KOMFOVENT RHP légkezelőket, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot egyedi műszaki egyeztetésért!
KomfoTrade Zrt. – Energiahatékony légtechnikai megoldások.




Hozzászólások